• Fegyverzet: 30 db nem irányított föld-föld rakéta;
• 20 db önrávezető vagy lézerirányítású föld-levegő illetve föld-föld rakéta

A Galaxis; gazdasági életet működtető, csillagrendszereket átszövő, bonyolult pénzkeringésének ütőerén évszázadok óta csupán néhány ősi bankárcsalád tartja rajta a kezét. Háromszáz éve már, hogy e családok felismerve önös és közös érdekeiket, megalapították véd- és dacszövetségüket. Az Intergalaktikus Bank Klán az azóta eltelt századok alatt a Galaxis legnagyobb és legerősebb pénzügyekkel foglalkozó szervezetévé fejlődött. A Klán monopolhelyzetéből adódóan mára ügyfeleinek száma szinte végtelenné vált. A kis- és közepes vállalkozásoktól kezdve a legnagyobb vállalatóriásokig így vagy úgy szinte minden cég kapcsolatba került már e pénzintézettel. San Hill, az igazgatótanács elnöke sokszor és szívesen hangoztatja cége ügyfélközpontú szemléletét, ám a nyájas bankvezér maszkja alatt egy pardont nem ismerő, kőkemény üzletember rejtőzik. Persze a Klán a kisebb és kevésbé jól jövedelmező vállalkozások számára is kínál kedvező kamatozású kölcsönöket, a hitelkérelmek elbírálásánál mégis a biztos fizetőképesség az elsődleges szempont. A Bank legszívesebben látott, állandó elsőbbséget élvező ügyfelei éppen ezért a legnagyobb, leggazdagabb kereskedelmi és iparszervezetek. Az olyan túlköltekező mamut vállalatok, mint a Kereskedelmi Szövetség vagy a Techno Unió különösen kedves, visszatérő ügyfélnek számítanak és San Hill legnagyobb örömére ezek a megacégek mostanában bizony egymásnak adják a kilincset a Klán Muunilinsti székhelyén. A Köztársaságon belül egyre inkább eluralkodó káosz jótékonyan hat a gazdaság egyes szektorainak működésére, melyek szinte szomjazzák az újabb és újabb tőke injekciókat. Háború készülődik. A hadi- és nehézipar termelése az utóbbi öt évben szinte megtriplázódott. A Szeparatisták már nyíltan fegyverkeznek és nem kérdéses, hogy ha az első ágyúlövés eldördül a Független Rendszerek Szövetsége egy emberként áll majd mögéjük. Ilyen nyomás alatt a Köztársaság sem tehet mást, mint hogy felveszi az arcába vágott kesztyűt és megpróbál kiállni évezredes demokráciájának intézményei mellett. Bár a háborús készülődésben a Bank Klán nyilvánosan a Szeparatisták mellé állt, ha üzleti érdekei úgy kívánják San Hill minden bizonnyal a Köztársaság számára is jóvá hagyja majd  különösen kedvező kamatozású kölcsönjeinek folyósítását.

A sorozatvető droidok hadrendbe állításának eredeti célja a Bank érdekvédelmének biztosítása volt. A Klán igazgatótanácsa úgy vélte, hogy e droidok rakétáinak tűzereje kellő és elégséges nyomatékot adhat fizetési felszólításaik szigorú hangvételének. Kicsit ironikus hogy, most a Szeparatisták soraiban egymással vállvetve küzdő pusztító droid seregek, egy más időben más helyen egymással farkasszemet nézve, ugrásra készen várták gazdáik tűzparancsát. Ha tehetnék, a Kereskedelmi Szövetség droidjai erről sokat tudnának mesélni. A gyakran igen magas összegű kölcsönöket felvevő sunyi neimoidai szervezet vezetői bizony nem egyszer megkéstek a hitelek törlesztő részleteinek folyósításával, ami tényre finoman aztán éppen ezek; a most velük egy oldalon felsorakozott, sorozatvető harci gépek hívták fel a figyelmüket. Ma ilyen a világ. Hamis és rideg a valóság. Nem is csoda, ha a Galaxis jövőjét arctalan, sötét démonok cinkelt kártyákból jósolják. Az Intergalaktikus Bank Klán sorozatvető droidjai nem túl bonyolult szerkezetek. A nagykerekű harci gépek tulajdonképpen nem többek, mint egyszerű, mobil rakétakilövő állások. Az igazgatótanács tagjai nem kívántak túl sok pénzt költeni, a maguk között eufemisztikusan csak  Értékpapír Részlegként emlegetett droidhadsereg létrehozására. A robotokat egy azóta már felszámolt hadiipari cég készítette, kölcsöntartozásai egy részének elengedése fejében. Bár a Klán harci gépei felépítésüket tekintve tényleg egyszerű, de annál hatékonyabb szerkezetek. Megtakarítva a bonyolult gyártási technológiát igénylő drága, önálló kiértékelésre képes, egyedi fedélzeti irányító rendszer kifejlesztését, ezek a gépek központi irányítás alatt állnak. Agyuk nem képes független gondolkodásra, vezérlésüket a Klán anyahajóira telepített parancsközpont végzi. Ez a megoldás sokkal sérülékenyebb és az együttműködő harci egységek összehangolt és gyors manőverezését sem teszi lehetővé, viszont tény, hogy sokkal olcsóbb, mint a független rendszervezérlés. A parancsközpont vezérlőjeleit egy, az apró központi testben elhelyezett antenna veszi. A kommunikáció a robot és a vezérlés között kétirányú, hiszen a végrehajtott manőverekről a gép visszaigazolást is küld. Az aktuális terepviszonyokról és az ellenséges alakulatok mozgásáról egyetlen nagylátószögű fotoreceptor ad tájékoztatást. A sorozatvető droidcsapatok mozgását e műszer jelei alapján irányítják. Nagylátószög ide vagy oda, egy bonyolultabb harci helyzetben bizony sok problémát jelenthet ez a fajta közvetett vezérlés.

No de e harci gépek kifejlesztésének lényege nem is az önálló gondolkodásra való képesség, hanem a megfélemlítés volt. A tervezők szándékosan nem törekedtek az okos gép létrehozására, az ő céljuk a testre rögzíthető okos fegyverek kifejlesztése volt. A droid fő feladata tulajdonképpen csak e fegyverek hordozása, hisz a lényegi munkát tervezőik szándéka szerint, majd úgyis az okos rakéták végzik. A robot testén két rögzítési pontot alakítottak ki. Ezekre a küldetés céljától függően többfajta rakétafegyverzet szerelhető. A legegyszerűbb függesztmények a nem irányított,  buta föld-föld rakéták. Ezekből rögzítési pontonként 15-15 tárazható. A robbanótöltetek célravezetését a fej bal oldalán integrált lézeres távolságmérő segíti, ennek adatai alapján határozzák meg a rakéták röppályáját. Ezek bizony elég pontatlan fegyverek, hatékonyságuk csak a célra indított rakéták számának emelésével növelhető. Pontatlanságukon kívül van egy másik gyenge pontjuk is. Nevezetesen, hogy e rakéták hajtóműve már messziről is jól látható, fekete füstöt bocsát ki magából, ami megkönnyíti a mobil célobjektumok kitérő manőverezését. Ezért általában csak épületek vagy egyéb fix célok ellen alkalmazzák e fegyvereket. Az okos rakétákból rögzítési pontonként csupán 10-10 tárazható. A Klán robotseregének fejlesztett un. HARM rakéták a jelenleg rendszerben lévő legmodernebb fegyverek közé tartoznak. Ezek a nagy sebességű, lokátor romboló töltetek nagyon pontos, félelmetes pusztító erővel bíró eszközök. Nem igényelnek célmegvilágítást, az ellenséges támadó lokátor sugárzásának nyomvonalán repülve, saját magukat vezetik áldozatukra. Két változatuk is létezik, aszerint, hogy hajtóművüket és önrávezető rendszerüket földi vagy légi célokon üzemeltetett lokátorok elleni bevetésre optimalizálták. Az ilyen rendszerrel nem rendelkező rakéták célravezetését a robot központi testének jobb oldalán elhelyezett lézeres célmegjelölő végzi. A lézervezérlésű rakéták a célmegjelölő által megvilágított céltárgyról visszaverődő irányfény alapján repülnek. Ezek egyetlen gyenge pontja, hogy a megjelölő lézersugarat folyamatosan a célon kell tartani, egészen a becsapódásig. Ha közben a hordozót kilövik, az irányfényt vesztett rakéta nem talál.

A sorozatvető droidokat nem szerelték fel pajzsgenerátorral. Bár a központi testet páncélozták, az ilyen passzív védelmi megoldás manapság, a nagy energiájú sugár- és repeszhatású támadó fegyverek ellen vajmi keveset ér. A robot egyetlen esélye, ha az ellenséges tűznek szembe állva, mindig a legkisebb felületét mutatja. A sorozatvető jellegzetes sziluettjét hatalmas, négy méter átmérőjű kerékgyűrűi adják. E kerekek meghajtását oldalanként két-két darab szekvenciális elektromágneses hajtómű biztosítja. A hajtóműgondolák által gerjesztett mágneses térben forgó kerekek rendkívül gyors haladást tesznek lehetővé. Mivel a futóműnek nincs belső szerkezeti súrlódása, az egyetlen ellenállás csupán a futófelületeken keletkezik. Bár a sebesség fokozásának jót tesz a viszonylag keskeny futófelület, ám a nagy gyűrűk emiatt nem alkalmasak a lágy, ingoványos területen való mozgásra. A kerekek által felvett, talaj okozta rezgésektől a testmagot hidraulikus támaszelemek függetlenítik. Ezek a karok határozzák meg a futóművek vertikális dőlésszögét is. Sajnos e tartóelemek több szempontból is a rendszer legsérülékenyebb részei. Egyrészt ezeken keresztül kapja a hajtómű a test alsó részén elhelyezett reaktorból a működéséhez szükséges energiát. Ha egy jól célzott lövéssel megsérül ez a kapcsolat, a robot mozgásképtelenné válik. Másrészt a manőverezés során állandó igénybevételnek van kitéve, így nagy az elhasználódásból eredő meghibásodás esélye. Ennek tetejébe ráadásul nélkülöz minden páncélvédelmet is. Nem csoda ha a Bank Klán seregeivel szemben álló ellenséges tüzérek célkeresztjében leginkább e támaszkarok láthatók.